• A vesék bab alakú páros szervek, amelyek a gerincoszlop
  mindkét oldalán közvetlenül a bordák alatt helyezkednek el.
• A vese a vizelet kiválasztásával felelős a szervezet anyagcseréje közben keletkezett anyagcsere bomlástermékek eltávolításáért, valamint a szervezet folyadék-és sóháztartás egyensúlyának szabályozásáért. Ezen kívül felelős bizonyos vérnyomást szabályozó (renin), vörösvértest termelést beindító (eritropoetin), és a kálcium anyagcserét szabályzó anyagok (D-vitamin), hormonok (parathormon; PTH) termeléséért.
• A vesebetegség kifejezés egy gyűjtőnév, mely magába foglalja a húgyutak különböző betegségeit, a húgyúti fertőzéstől kezdve a vesekövességen át a cisztás vesebetegségen, a cukorbetegséghez kapcsolódó vesebetegségen és a glomerulonefritiszen keresztül – amelyek a vesék károsodását okozva veseelégtelenséghez vezethetnek.
• A vesebetegség kezdetben nem okoz tünetet és panaszt ezért nehezen felismerhető, pedig ma Magyarországon a néma népbetegségnek számító, mintegy 1,0 – 1,5 millió embert érintő krónikus vesebetegség időben felismerve hatékonyan kezelhető, és a betegséghez kapcsolódó súlyos szövődmények kialakulása is megelőzhető. 

Mit jelent a veseelégtelenség?

• Veseelégtelenség jelentése: Azt a klinikai állapotot nevezzük veseelégtelenségnek, amikor a vesék nem tudják ellátni alapvető funkciójukat, azaz nem képesek a szervezetből eltávolítani a felhalmozódott, a szervezet számára feleslegessé vált anyagcsere bomlástermékeket.

• Veseelégtelenség típusai
  • Akut veseelégtelenség: a veseműködés gyors, napok, hetek alatt bekövetkező romlása, melynek során a vesék által kiválasztott káros anyagcseretermékek felszaporodnak, illetve a szervezet só- vízháztartása és sav-bázis-egyensúlya felborul. Nemcsak a vese saját betegsége, hanem számos egyéb, például a vese keringésével, a húgy-ivarszervek működésével kapcsolatos betegség, baleset, sokk, mérgezés is kiválthat. Nem feltétlenül szükséges, hogy lecsökkenjen az egy nap leforgása alatt termelődő vizelet mennyisége, de az esetek többségében ez a jellemző.
  • Krónikus veseelégtelenség: egy hosszú lefolyású, fokozatosan kialakuló kórállapot, amely során a vesék szerteágazó működésének visszafordíthatatlan romlása, végül teljes megszűnése következik be. Éppen ezért a veseelégtelenség nem csak a vese, hanem szinte valamennyi más szerv, szervrendszer működését befolyásolva, megfelelő kezelés nélkül sajnos halálhoz vezető állapot. Végstádiumú veseelégtelenség esetén az életet veszélyeztető urémiás állapot kezelése céljából vesepótló kezelésre, dialízis bevezetésére van szükség.

A krónikus veseelégtelenség stádiumai

• A krónikus vesebetegségnek 5 stádiumát különböztetjük meg a veseműködés függvényében.
  • 1. stádiumban, a vesebetegség kezdetén, a vese működése még szinte normális, de már a vizeletben kóros eltérés figyelhető meg.
  • 2. stádiumban, még csak enyhén csökkent veseműködés észlelhető, a veseműködés megközelítőleg 60-89%-os.
  • 3. stádiumban a veseműködés már mérsékelten beszűkült, a vesefunkció 30-59%-ra csökken.
  • 4. stádiumban már jelentősen csökkent veseműködésről beszélünk, ilyenkor a vesék már csak 15-29%-ban működnek.  
  • 5. stádiumban, amikor a veseműködés < 15 % alá csökken, akkor már a végállapotú veseelégtelenség állapota áll fenn, ilyenkor már vesepótló kezelés (dialízis) bevezetése válhat szükségessé.

A krónikus veseelégtelenség felismerésének fontossága? (H2)

A krónikus vesebetegségben szenvedő betegek fokozatosan veszítik el a normális veseműködésüket. A páciensek sokáig tünetmentesek maradhatnak éppen ezért az érintettek nem is tudnak a vesebetegségükről.  Szűrővizsgálatok nélkül jellemzően nem ismerik fel időben a vesebetegségüket csak amikor már egy súlyosabb, későbbi stádiumba jutnak.

A tünetmentes vesebetegek szűrővizsgálatánál a korai felismerés lehetőséget ad a megfelelő életmódváltás és terápiás beavatkozások bevezetésére, a vesekárosító készítmények (egyes gyógyszerek, kontrasztanyagok) elkerülésére, melyek lassíthatják a vesebetegség további romlását.

A krónikus veseelégtelenség tünetei

A korai stádiumú krónikus vesebetegek nagyrésze tünetmentes. A vesebetegség előrehaladásával azonban különböző tünetekkel és szerteágazó panaszokkal jelentkezhetnek a vesebetegek páciensek.

• Fáradékonyság, gyengeség, bizonytalan szédülés,
• Étvágytalanság, hányinger, fogyás, csuklás, kellemetlen szájíz
• Mentális meglassultság, csökkent koncentráló képesség, alvászavar
• Izomrángások és görcsök,
• Száraz bőr, állandó bőrviszketés, sárgás-szürkés bőrszín
• A vizelet mennyiségének megváltozása,
• A lábak és bokák duzzanata,
• Légszomj, nehézlégzés ha folyadék gyűlik fel a tüdőben,
• Magas vérnyomás, bizonytalan mellkasi fájdalom
• Egyéb tünetek, elsősorban immunbetegség okozta krónikus veseelégtelen betegekben, mint például izom-ízületi fájdalom, fényérzékenység, bőrelvátozások, hajhullás. Éjszakai izzadás, hőemelkedés, láz….

A veseelégtelenség okai

A vesebetegség kialakulásának leggyakoribb okai közé tartoznak a cukorbetegség (diabétesz), a magasvérnyomás-betegség (hipertónia), egyes szívbetegségek, a vesék vérellátási zavarai, az elhízás, a dohányzás, az előrehaladott életkor, a vesében fellépő gyulladás (glomerulonefritisz), ismétlődő húgyúti fertőzések (pielonefritisz) valamint  vizeletelfolyási akadály vagy nehezítettség, ami kialakulhat vesekövek vagy prosztataproblémák miatt.

Továbbá bizonyos gyógyszerek, például fájdalomcsillapítók (NSAID) tartós és rendszeresen használata is vesekárosodást okozhat, de egyes örökletes vesebetegségeknél előfordulhat családi halmozódás (cisztás, policisztás vesebetegség).

Ugyanakkor a mindennapi családi minta is meghatározza a vese funkciózavarához vezető életmódot.

Hogyan kezelhető a veseelégtelenség?

A krónikus veseelégtelenség jellemzően aluldiagnosztizált és ebből adódóan alulkezelt kórkép. A kezelés célja a krónikus veseelégtelenség romlásának a lassítása az életkilátások és az életminőség javítása céljából.

A következő főbb terápiás törekvések megvalósítása javasolt, előrehaladott esetben:

1. További vesefunkció romlást kiváltó okok, kockázati tényezők megszűntetése (pl. egyes gyógyszerek ill. kontrasztanyagos képalkotó vizsgálatok kerülése)
2. Javasolt életmódbeli változtatások: igyon sok folyadékot (átlag 2,5 liter /nap), ne dohányozzon, mozogjon rendszeresen, elővigyázattal szedje a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat. 
3. Tápláltsági állapot javítása: az aktuális vesefunkcióhoz illesztett adekvát diétás tanácsadással (alacsony nátrium-, kálium- és alacsony foszfáttartalmú ételek-italok, fehérjeszegény étrend)
4. Gyógyszeres kezelés: magasvérnyomás-betegség megfelelő kezelése, szénhidrát-, és zsíranyagcsere szoros kontrollja.
5. Időszakos laborkontroll, hasi ultrahang és nefrológiai szakorvosi ellenőrzések mellett a szervezet folyadék-, csont-, elektrolitháztartásának, a kialakult vérszegénység megfelelő komplex kezelése és kontrollja.
6. Végstádiumú veseelégtelenség esetén predialízis gondozás, majd vesepótló kezelés, dialízis bevezetése szükséges.

A krónikus vesebetegség kezelésében a fő hangsúly a maradék vesefunkció megőrzésén alapszik. Ennek feltétele a vesebetegség korai azonosítása időszakos szűrővizsgálatokkal, a kockázati tényezők megállapítása és a megfelelő vesevédő terápia időben történő bevezetése nefrológus szakorvos vezetésével.

A már kialakult vesebetegség lassításában a nefrológus által javasolt megfelelő gyógyszerek alkalmazásának kulcsfontos szerepe van, az életmódbeli és diétás tanácsadás és kezelés mellett.

Az időben felismert és rendszeresen gondozott krónikus vesebetegeknek jóval nagyobb esélyük van a dialízis kezelés késleltetésére és egy esetleges későbbi sikeres veseátültetésre.

További kérdés esetén keressen Bennünket bizalommal.

NephroHome Csapata

www.nephrohome.hu