Mi a cukorbetegség?

A diabétesz mellitusz, a cukorbetegség (rövidítve DM) egy bonyolult anyagcsere-betegség, mely elsősorban a szénhidrátok élettani hasznosulásának a zavarával jellemezhető, de része a fehérjék és zsírok kóros anyagcsere útvonalakra terelődése is. Az emberi szervezet sejtjeinek elsődleges energiaforrása a szőlőcukor, mely csak megfelelő inzulin hatás mellett tud felhasználásra kerülni. A diabétesz lényege az inzulin hiánya, illetve az inzulin hatás elmaradása, ami a vércukorszint megemelkedését idézi elő, miközben a szervezetünk sejtjei éheznek. A szervezetben így kialakult energiahiányos állapot elkerülését célzó alternatív anyagcsere útvonalak aktiválódása vezethet a diabéteszes szövődmények kialakulásához.

Mennyire gyakori a cukorbetegség?

A cukorbetegség az ENSZ véleménye szerint a XXI. század egyik legjelentősebb népegészségügyi problémája.  Az IDF (International Diabetes Federation) felmérése alapján 2021-ben a föld felnőtt lakosságának 10,5%-át érintette (537 millió) a diabétesz. A becslések alapján ez a szám 2030-ra kb. 643 millió lesz.

A legutolsó magyarországi adatok (2016.01.01.) szerint az ismert diabéteszes betegek száma 714 978 fő volt (férfi: 324 702, nő: 390 276), az átlagéletkor férfiak esetében 64,2 év, nők esetében 67,6 évnek mutatkozott, az előfordulás így a teljes hazai lakosságra vonatkoztatva 7,27%-nak adódott. A 65-84 éves korcsoportban pedig 20-25% gyakoriságot találtak.

Melyek a cukorbetegség típusai?

A diabétesz osztályozására vonatkozó 2019-es WHO irányelv szerint:

• 1-es típusú cukorbetegség; T1DM: jellemzően gyermekkorban az inzulint termelő a hasnyálmirigyben található béta-sejtek – általában immunfolyamatok általi – károsodása miatt abszolút inzulin hiány lép fel
• 2-es típusú cukorbetegség; T2DM: jellemzően felnőtt korban az inzulin hatás elmaradása, „inzulin rezisztencia” jellemzi, de széles kóroki hátterű forma, része lehet az inzulin termelés zavara is, a DM betegek 90%-a ebbe a csoportba tartozik
• Hibrid diabétesz mellitusz:
  • felnőttkorban lassan előrehaladó, immunfolyamatok okozta béta-sejt károsodás
  • kómára hajlamos T2DM
• Egyéb, speciális típusok: pl. hasnyálmirigy károsodás vagy műtét miatti, hormonbetegségekhez, gyógyszeres kezelésekhez és gyulladásos betegségekhez társuló formák, az inzulin termeléssel vagy hatással kapcsolatos ritka genetikai betegségformák
  
• Várandósság alatti formák:
  
  • gesztációs diabétesz – amely a szülés után megszűnik: a méhlepényben termelődő hormonok hatására alakul ki egyéni hajlam mellett

További két – kevésbé gyakori – diabétesz típust ismerünk, amely veseelégtelenséghez társul.

• A BODM (kiégett diabétesz) akkor figyelhető meg, ha a páciens még rendelkezik némi saját inzulin termeléssel, és ez az inzulin – egy viszonylag gyorsan kialakuló veseelégtelenség miatt – nem tud a keringésből távozni, mert a vese nem bontja le. Az inzulin hatása ezért felerősödik, azaz relatíve „javul” a cukorbetegség, csökkenthetőek a gyógyszerek.
• A PTDM (poszt transzplantációs diabétesz mellitusz) a vesetraszplantáció után kialakuló diabetesz forma, melynek oka az átültetett szerv kilökődésének gátlása céljából adott immungátló szerek cukorbetegséget okozó hatása.

A normális szénhidrát anyagcsere és a cukorbetegség közötti állapotot pre-diabétesznek nevezzük, már ilyenkor is szükséges a diéta és az életmódváltoztatás bevezetése, valamint egyéni mérlegelés alapján gyógyszeres terápia elindítása.

Milyen veszélyekkel számolhatunk cukorbetegség esetén?

A cukorbetegség – több év elteltével – minden szerv és szervrendszer működését érinti, jellegzetes a nagyérbetegségek csoportja (stroke, szívkoszorúér betegség vagy szívelégtelenség, alsóvégtagi érszűkület), és az ún. kisérbetegségek (vesekárosodás, a szemideghártyájának sérülése, a perifériás idegek bántalma) társulása. Sok esetben a tünetszegényen kezdődő T2DM esetén már a szövődmény az a panasz, amivel a páciens orvoshoz fordul, és így derül ki a diabétesz fennállta. A ritkábban említett szövődmények közé sorolhatóak a gyomor-bélrendszer különféle működészavarai, a májelzsírosodás, a fogágybetegségek, a vizelettartási zavarok, bőrelváltozások, mozgásszervi panaszok, a „diabéteszes láb” kialakulása.

Fontos annak ismerte, hogy a diabétesz kialakulására fokozottabb rizikójú egyének esetében rendszeres szűrővizsgálatok szükségesek a korai diagnózis felállítása érdekében, hiszen, egy időben felismert és megfelelően kezelt cukorbetegség esetén az érintett páciensek számára   jobb életminőség érhető el hosszabb távon. A betegség előrehaladtával a szövetek mintegy „emlékeznek” a jó és a rossz anyagcsere helyzetre is (metabolikus memória), vagyis egy tartósan megfelelő szénhidrát anyagcsere kontrollal elkerülhetővé vagy legalábbis lassíthatóvá válik a cukorbetegséggel járó szövődmények kialakulása.

Milyen hajlamosító tényezők esetén gondoljunk a szűrésre:

• nagyobb testömegindex (>25 kg/m² ), túlsúly, elhízás
• ha a családban van elsőfokú diabéteszes rokon
• gyógyszeresen kezelt magasvérnyomás-betegség
• laboratóriumi leletekben észlelhető kóros vérzsírszintek
• ülő életmód, fizikai inaktivitás
• nők esetében policisztás petefészek szindróma (PCOS), vagy egy előző terhesség alatti cukorbetegség, ill. 4,0 kg feletti születési súlyú gyermek
• bármilyen hasnyálmirigy betegség
• cukorbetegséget provokáló tartós gyógyszerszedés egyéb betegség miatt pl. szteroid tartalmú gyógyszerek egyes immunbetegségekben

Milyen okok állhatnak a cukorbetegség hátterében?

• T1DM esetén: genetikai hajlam, autoimmun betegségek, a terhesség alatti egyes vírus fertőzések, korai tehéntejes táplálás, D3 vitaminhiány
• T2DM esetén: idősödő társadalom, urbanizáció, a fizikai aktivitás hiánya, a túlzottan sok szénhidrátot és zsírt tartalmazó étrend miatti elhízás, genetikai hajlam

Mik a jellemző tünetek cukorbetegségben?

• 1-es típusú cukorbetegség esetén hirtelen kezdet: kifejezett szomjúság, szájszáradás, hirtelen súlyvesztés, bőséges vizelet, fáradékonyság, éhségérzet, homályos látás, bőrviszketés, nehezen gyógyuló sebek, gyakori alsó húgyúti fertőzések
• 2-es típusú cukorbetegség esetén hasonlóak a tünetek mint az 1-es típusú cukorbetegségben de enyhébb formában, lassabb kezdettel ezért a tünetek hosszú ideig észrevétlenül fennállhatnak, anélkül, hogy a páciensnél diagnosztizálásra kerülne a cukorbetegség, ezért nem ritkán már a kialakult szövődmény kapcsán kerül csak sor orvosi ellátásra

Milyen diagnosztikai módszerek vannak a cukorbetegség felismerésére?

• Éhgyomri vércukorszint mérése laborban minimálisan 10 órás koplalás után;
  
  
  • a normál érték 3,5 és 6,0 mmol/l között van, a diabétesz diagnózisa ≥7,0 mmol/L-es vagy efeletti értékeknél állítható fel;
  • a köztes tartomány a pre-diabétesz.
    
• OGTT (oralis glukóz terheléses teszt): az éhgyomri vérvétel után gyógyszertárban megvásárolható, pontosan kimért 75g vízben feloldott szőlőcukor néhány percen belüli elfogyasztását követően 2 óra múlva (vagy gyakrabban) történik vérvétel, itt fontos a várakozási idő alatti folyadékbeviteltől, étkezéstől, kávéfogyasztástól, dohányzástól, és járkálástól való tartózkodás. A 120 perces vércukor érték esetében:
  • a normál érték ≤7,8 mmo/L,
  • pre-diabétesz 7,8-11,1 mmol/L között,
  • > 11,1mmol/l vagy az ennél magasabb érték esetében diabétesz véleményezhető
    
• HbA1c érték mérése a laboratóriumban, amely az elmúlt 3 hónap szénhidrát anyagcseréjét jellemzi, megmutatja, hogy a hemoglobin molekulák hány százalékára kötődött fel szőlőcukor; ha magasabb az érték tartósabban és jelentőbb mértékben volt a vérben magasabb a cukorszint;
  • normál szénhidrát anyagcsere esetén HbA1c<5,6% ,
  • diabétesz igazolható, ha a HbA1c>6,5%,
  • a kettő között pre-diabéteszről beszélünk
    
• T1DM gyanújakor autoimmun markereket vizsgálhatunk: leggyakrabban a szigetsejt elleni autoantitestek (ICA), és  a glutaminsav-dekarboxiláz-antitestek (GADA) emelkedő titerét tekintjük kórjelzőnek,  de kevésbé használt egyéb autoantitestek is vizsgálhatóak.
• C-peptid szint mérése, a szervezet saját inzulin termelését jelzi (az inzulin molekula képződése során leszakadó molekula darab), normál értéke éhgyomorra 0,8-4,2 ng/ml. Fontos, hogy a mintavétel időpontjában ne legyen kórosan alacsony a beteg vércukorszintje (ne legyen hypoglikemiás)
• Speciális genetikai vizsgálatok végezhetőek monogénes diabétesz formák esetén egyes centrumokban (általában a 30 év alatti cukorbetegek 1-3%)

Mik a cukorbetegség kezelési lehetőségei?

• elsődleges a megelőzés, a személyre szabott diéta, az aktív életmód, a mozgás szerepe
• a kezelésben a tablettás és injekciós készítmények jelentik a következő lépcsőfokot; nagyon sokat számítanak a már meglévő társbetegségek, a diabéteszes szövődmények, a szívbetegség vagy vesebetegség fennállta, előzetes kardiovaszkuláris események, az elhízás jelenléte- ezek mind befolyásolják a terápia megválasztását
• amennyiben a páciens jogosult (pl. 1-es típusú cukorbeteg), lehetséges a vércukor folyamatos hosszútávú (2 éves ciklusokban megvalósuló) vagy 2 hetes próba-időszakra is igénybe vehető szenzoros követése, illetve  inzulin pumpa eszköz felhelyezése

Miért speciális a diabéteszes veseszövődménnyel élők kezelése?

• a diétában nemcsak a szénhidrátok és zsírok bevitelére szükséges figyelemmel lenni, a fehérjebevitel 0,8 g/testsúlykilogrammra korlátozása segít a hanyatló veseműködés mellett a vese szükségtelen fehérje-túlterhelésének kiküszöbölésében – dietetikussal konzultálva a beteg diétás naplója alapján korrigálhatóak az étrend hibái
• a páciens saját (maradék) inzulintermelés egyre nagyobb jelentőséggel bír ilyenkor,  hiszen a vesefunkció romlása a szervezetben még esetlegesen termelődő inzulin hatásának elhúzódását okozhatja, mivel a hanyatló funkciójú vese lassabban távolítja el a keringésből az inzulint; ha a páciens vércukor-csökkentő terápiája változatlan marad, előfordulhatnak „megmagyarázhatatlannak tűnő” vércukor eséssel járó állapotok; ezért ilyenkor a kezelés módosítása szükséges; hiszen az ismétlődő hypoglikémiák ebben a stádiumban akár életveszélyesek is lehetnek
• diabéteszes vesebetegekben kifejezettebb és korábban jelentkezik a veseelégtelenséghez társuló vérszegénység, ilyenkor már előbb el kell kezdeni a vaspótlást, a folsav és B12 vitamin szedést, ill. a vérképzést segítő eritropoetin (EPO) injekciók adását
• a diabéteszben kialakuló veseelégtelenséghez korán társul a csontok törékenységét okozó csontritkulás-szerű állapot, ennek korrekciójára is már mérsékeltebb GFR csökkenéskor figyelni szükséges
• a már vesepótló kezeléssel élő páciensek esetében további diabetológiai kérdések merülnek fel:
  • hemodialízishez társuló hypoglikemia
  • hasi dialízissel kapcsolatos gikémiás terhelés
  • vesetranszplantáció után megjelenő – immungátló szerek okozta – diabétesz

Mikor javasolt orvoshoz fordulni?

• azonnal vagy mielőbb, ha a cukorbetegség gyanúja egy – akár más okból levett – labor leletben, vagy a páciens tünetei alapján felmerül – ez alapesetben a Háziorvos
• a cukorbetegséggel kapcsolatban az internet megbízhatósága nem mindig kifogástalan, azonban a hazai és nemzetközi diabetológiai társaságok saját honlapján az érintett pácienseknek szóló szakmai tartalmak jól használhatóak
• az internet alapú tájékozódás nem vezet személyre szabott terápiás döntésekhez; a kapott információk mozaikdarabkáit szakmai gondolkodás mentén kell összeilleszteni, amit talán majd egyszer a mesterséges intelligencia bevonása fog továbbfejleszteni, de addig indokolt az orvosi vizit igénybevétele

Miben segít a diabetológus?

• a diabetológus megállapítja, hogy valóban fennáll-e a cukorbetegség, vagy csak ennek annak előállapotáról (pre-diabetesz) van szó
• karakterizálja a cukorbetegséget, megadja, hogy melyik típusú cukorbetegség véleményezhető
• a páciens összes további kísérő betegségeit, kórelőzményi adatait és életviteli körülményeit figyelembe véve javasol egy komplex kezelési tervet, melynek része a diéta, az életmód korrekciója, ill. gyógyszeres vagy injekciós terápia
• személyre szabott vércukor önellenőrzési protokollt javasol, főétkezések előtti és utáni étkezési párok mérésével, a diéta otthoni, hétköznapi életben történő elsajátításának megkönnyítése érdekében
• 3 vagy 6 havonta ellenőrzi a páciens szénhidrát és egyéb anyagcsere paramétereit

Hogyan készüljön fel a rendelésre?

– egy megfelelő időpont foglalása;

– az előző betegségekre vonatkozó orvosi dokumentumok otthoni összegyűjtése, időrendi sorrendben történő lefűzése- kérjük, írja össze pontosan, hogy Ön milyen gyógyszert, milyen dózisban szed, fontos, hogy az ön által szedett vitaminokat és étrend-kiegészítőket is jegyezze fel.  

– a megbeszélendő kérdések összeírása valamint annak végiggondolása, hogy aktuálisan Ön mit vár, mit szeretne a jelen orvosi konzultációtól. egyszeri véleménykérést szeretne (kizárólag szakorvosi javaslat vagy hivatalos vélemény adását szeretné, esetlegesen recept felírását) vagy 3-6 havonkénti tartós gondozás a célkitűzés;

Mi a diabetológiai rendelés menete?

– a rendelésen történő megjelenéskor rögzítjük a hozott dokumentumok alapján a betegségre vonatkozó előzményi adatokat

– a lehetséges terápiás alternatívákból a páciens kiválasztja a számára legmegfelelőbbet, és ennek részleit vesszük végig (életmód változtatás, a tablettás vagy injekció kezelés technikai részletei- dietetikus és diabétesz szaknővér bevonásával)

Mivel foglalkozik a diabeto-nephrológia szakterület?

Cukorbetegségben a páciensek körülbelül 40%-ánál várható, hogy élete folyamán valamilyen veseprobléma merüljön fel. Az elmúlt 10-15 évben egy új szakterület alakult ki a medicinában, ami a diabétesz és a vesebetegség határterületi kérdéseivel foglalkozik, ez a diabeto-nefrológia. Tágabb értelemben – az ebbe a csoportba tartozó páciensek – komplex megközelítésére helyezi a hangsúlyt, magában foglalva a cukorbetegségből származó szövődményeket, a veseelégtelenség különböző stádiumaiban jelentkező specifikus problémákat.

A legfontosabb témakörök.

– A diabétesz esetén a veseelégtelenség hanyatlása gyorsabb, a páciensek esendőbben a nem-diabéteszes veseelégtelen betegcsoporthoz képest

– A diabéteszben adható gyógyszerek a GFR csökkenésével párhuzamosan módosításra szorulnak, számos gyógyszer esetében van olyan GFR-határ, ami ellenjavallatot képez a kezelés folytatására

– Újabb „vesevédő” hatással is rendelkező gyógyszerek jelentek meg, amelyeket- meghatározott feltételek teljesülése esetén bevezetve – a GFR csökkenés lassítására, a vesefunkció javítása céljából adhatunk

– Elképzelhető, hogy egy diabéteszes páciens esetében a vesekárosodást nem a cukorbetegség okozza, hanem valamilyen más, független társbetegség, ezt fel kell ismerni és el kell különíteni a konvencionális diabéteszes vesebetegségtől

-Gyakori a szívelégtelenség egyidejű kialakulása, ami a folyadékháztartás egyensúlyban tartását tovább nehezíti, nem ritkán a folyadék túlterhelés miatt cukorbetegek esetében előbb szükséges a művese kezelés indítása, mintsem az a méregtelenítési funkció hanyatlása miatt feltétlenül szükséges lenne

-A vesepótló kezelésre történő felkészüléskor a jobb életminőséget biztosító hasi dialízis lehetőségének megítélése vagy a hemodialízishez szükséges érbehatolás kialakítása diabéteszes páciensek esetében egyéni szempontok alapján történik

– A veseátültetésre történő előkészületek részét képező szűrővizsgálatokat diabéteszes betegek esetében a kardiovaszkuláris állapot, a krónikus gyulladásos gócok, és a rejtett rosszindulatú folyamatok szélesebb körű felmérésével végezzük.

Összefoglalva:

A cukorbetegség, főleg veseérintettség esetén, egy komplex kezelést igénylő állapot, amely az érintett páciens és a kezelésben résztvevő több szakember hosszútávú együttműködésével valósulhat meg sikeresen. Szeretnénk, ha munkákkal hozzájárulhatnánk a pácienseink életminőségének javításához, valamint a cukorbetegséggel összefüggő szövődmények megelőzéséhez . A személyre szabott, megfelelően kialakított gyógyszeres és életmód kezelés megvalósításához a NephroHome Vesegyógyászati Központ nefrológusokból, diabetológus és dietetikus kollégákból álló szakmai csapata áll az Ön rendelkezésére.

Üdvözlettel:

NephroHome csapata