Mi a belgyógyászat?
A belgyógyászat az orvostudomány talán az egyik legösszetettebb szakterülete, amely a betegségek megelőző (preventív) szemléletének figyelembevétele mellett, a kialakult kórállapotok diagnosztikájával, a betegségek gyógyításával és a krónikus állapotok rehabilitációjával foglalkozik a szakmai protokolloknak megfelelően.
A belgyógyászat számos speciális szakirányt foglal magába, és az orvostudomány fejlődésével, a terápiás lehetőségek bővülésével, a speciális szaktudásra való növekvő igény miatt számos szakterület, mint például a nefrológia is kivált, önálló szakterületet képezve.
A belgyógyászat foglalkozik:
- a vesebetegségekkel, a húgyúti betegségekkel (nefrológia)
- az immunrendszer kóros működésével, autoimmun betegségekkel (immunológia)
- a magas vényomással (hipertonológia)
- a szív- és érrendszeri betegségekkel, érszűkülettel (kardiológia)
- az izületi-, és mozgásszervi megbetegedésekkel (rheumatológia)
- a légzőszervi zavarokkal (pulmonológia)
- a hormonrendszer zavaraival, cukorbetegséggel (endokrinológia, diabetológia)
- a tápcsatorna elváltozásaival (gasztroenterológia)
- a vérképző rendszernek zavaraival (hematológia)
- fertőző betegséggel (infektológia) Colors OptionsTypography OptionsLayouts OptionsAdvanced Options
Mi a belgyógyász feladata?
A belgyógyász feladata, hogy az általános panaszok, klinikai tünetek esetén a páciens kivizsgálását megkezdje, és a betegség okának kiderítése után, a diagnózis felállítását követően a gyógykezelését elindítsa, illetve idült kórállapot (magas vérnyomás, cukorbetegség) esetén a beteget gondozza, időszakos kontroll során állapotának alakulását ellenőrizze. A belgyógyászati átfogó vizsgálat részeként, természetesen amennyiben szükséges, akkor a pácienst további képalkotó és labordiagnosztikai kivizsgálásra és szakrendelésre irányítja.
Mikor és miben tud segíteni a belgyógyász?
- fertőző betegséggel (infektológia)
- általános tünetek, panaszok fennállása esetén,
- bizonytalan tünetek esetén ha nem tudja, hogy kihez forduljon,
- amikor több tünet vagy egészségügyi probléma egyidejűleg jelentkezik, és nehéz meghatározni azok eredetét,
- eddigi kivizsgálásainak eredményeit vagy leleteit nehezen tudja értelmezni,
- szűrővizsgálatot szeretne végeztetni, vagy éppen a szűrővizsgálatán találtak eltérést,
- betegségével, állapotával kapcsolatban konkrét kérdésre keresi a választ
- gyógyszeres terápiájának (hatás, mellékhatás, interakciók) átbeszélése
Miből áll egy belgyógyászati orvosi vizit?
Egy belgyógyászati orvosi vizit általában több lépésből áll, azért hogy a belgyógyász alaposan felmérhesse a beteg egészségi állapotát és megfelelő kezelési tervet dolgozhasson ki.
✓
Anamnézis (kórelőzmény) felvétele
A vizit első lépése, mely során a belgyógyász ahhoz, hogy minnél teljesebb képet kapjon a páciensről, kikérdezi az érintett beteget:
- a korábbi betegségeiről és műtéteiről és a korábbi kezelések eredményeiről
- a jelenlegi gyógyszeres terápiáról, ismert gyógyszerallergiáról
- az életmódi szokásairól (étkezés/diéta, mozgás/sport, dohányzás, alkoholfogyasztás)
- a családi kórelőzményekről
✓
Jelen panasz felvétele
A vizit második lépése, a páciens jelen panaszának a rögzítése, amivel aktuálisan orvoshoz fordult. Ugyanakkor, mivel nem biztos, hogy a beteg által említett „fő panasz” a legirányadóbb a diagnózis szempontjából, ezért a belgyógyász további, direkt kérédek segítségével rákérdez a beteg szinte valamennyi szervének a működésére, hiszen egy páciens esetén több tünet vagy egészségügyi probléma egyidejűleg jelentkezhet, melyek összefüggésben állhatnak egymással.
✓
Fizikális vizsgálat
Ezt követően a belgyógyász általános fizikális vizsgálatot végez, keresve az esetleges fizikális eltéréseket és rendelleneségeket. A vizsgálat magában foglalja a vérnyomás, a pulzus, a testhőmérséklet mérését, a szív és a tüdő meghallgatását, valamint a has tapintását, durva idegrendszeri károsodások felmérését.
✓
Laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok kiértékelése
Szükség esetén a belgyógyász laboratóriumi teszteket (például vérvizsgálat, vizeletvizsgálat) és képalkotó vizsgálatokat (például röntgen, ultrahang, CT, MRI) rendelhet el, hogy pontosabb és komplexebb képet kapjon a beteg egészségi állapotáról.
✓
Diagnózis és kezelési terv
Az összegyűjtött információk és vizsgálati eredmények alapján a belgyógyász felállítja a diagnózist és kidolgozza a kezelési tervet. Ez magában foglalhat gyógyszeres kezelést, életmódváltoztatásokat, további szakorvosi konzultációt vagy kórházi beutalót.
✓
Tájékoztatás és követés
A belgyógyász tájékoztatja a beteget a diagnózisról, a kezelési lehetőségekről, az esetleges mellékhatásokról és a követés szükségességéről. Emellett tanácsokat adhat az egészséges életmódra vonatkozóan, és megbeszélhetik a további ellenőrzések időpontjait.
A belgyógyászati vizit célja
Átfogó képet kapjon a beteg egészségi állapotáról, és megfelelő kezelést biztosítson. Fontos, hogy a beteg őszintén beszéljen az orvosával az összes tünetről és egészségügyi aggodalmáról, hogy az orvos a lehető legpontosabban fel tudja mérni az állapotot és hatékony kezelést tudjon nyújtani.
Nefrológus, diabetológus és belgyógyász szakorvosaink
Dr. Dolgos Szilveszter
Orvosigazgató, Nefrológus- és belgyógyász szakorvos
2002-ben „summa cum laude” diplomázott Semmelweis Egyetemen. Kutatómunkát végzett Oslóban, PhD-t szerezve. Belgyógyász és nefrológus szakképesítéseket szerzett, Torontóban klinikai tapasztalatot gyűjtött. Magyarországon a Szent Margit Kórház nefrológiai osztályvezetője volt. Díjazott, a Hypertonia és Nephrologia szerkesztője, több társaság tagja. Családapa, hobbija biciklizés, zene, olvasás, utazás.
Dr. Lám Edina
Ügyvezető, belgyógyász szakorvos
2015-ben szerezte orvosi diplomáját Budapesten . Meghatározó élmény volt számára a Sebészeti és Transzplántációs Klinikán eltöltött gyakorlata, ahol megszerette a nefrológiát, és diploma munkáját is a transzplantált betegek gyógyszeres kezeléséről írta. Pályáját a budapesti Szent Margit Kórhàz nefrológiai és dialízis osztályán kezdte, ahol azóta is dolgozik gyermekvállalás miatti kisebb-nagyobb megszakításokkal. Sok kiváló kollegától tanult és megismerhette a vesebetegséggel élő páciensek ellátásának menetét, komplexitását, szépségeit és nehézségeit is az elmúlt 8 év során.
Dr. Braunitzer Henrik
Nefrológus- és belgyógyász szakorvos
1997-ben végzett a Semmelweis Egyetemen, majd a Szent Margit Kórház Nephrológiai Osztályán dolgozott, kezdetben segédorvosként, később főorvosként. 2004-ben belgyógyászatból, 2008-ban nephrologiából szakvizsgázott. Tanulmányutakat tett Japánban és Kanadában, részt vett nemzetközi konferenciákon. Napi munkájában krónikus vesebetegek gondozásával, belgyógyászati és nephrologiai betegek kivizsgálásával, kezelésével foglalkozik, valamint a Művese Állomáson és CAPD ambulancián is dolgozik.
Dr. Huszár Liliána
Belgyógyász szakorvos
Orvosi tanulmányait a budapesti Semmelweis Egyetemen végezte, majd a Szent Margit Kórház Nefrológiai és Gasztroenterológiai Osztályán töltötte belgyógyászati szakképzését, ahol krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek ellátásában szerzett tapasztalatot. Jelenleg az ÉPC – Honvédkórház Általános Belgyógyászati Osztályán dolgozik, és tervezi endokrinológiai és hipertonológiai továbbképzését.
Dr. Mácsai Emília
Nefrológus-, diabetológia- és belgyógyász szakorvos
Általános orvosi diplomát 1988-ban Debrecenben szerzett, majd először belgyógyászatból, 1997-ben pedig nefrológiából szakvizsgázott. A diabéteszes vesebetegek kezelése kezdett elsősorban érdekelni, ezért 2003-ban diabetológiai minősítővizsgát, majd 2014-ben licenszvizsgát is tett. Közben a SOTE levelező hallgatójaként 2013-ban PhD tudományos fokozatot szerzett a diabéteszes vesebetegek szív-érrendszeri problémáinak kutatásával. A nővérképzésben és főiskolai egészségügyi oktatásban is részt vett. Körülbelül 30 tudományos cikket írt.
Dr. Fekete Alexandra
Belgyógyász szakorvos
Semmelweis Egyetemen szerezte orvosi diplomáját 2018-ban. Egyetemi gyakorlata során került közelebb a belgyógyászathoz, rezidensképzését a Budapesti Szent Margit Kórház Nefrológiai Osztályán végezte, ahol 2023-ban sikeres szakvizsgát is tett. Jelenleg az Uzsoki Utcai Kórház Belgyógyászati Osztályán dolgozik. Tapasztalatai szerint a belgyógyászat holisztikus látásmódot igényel. Munkájában az empatikus kommunikációt, precízséget és alaposságot tartja legfontosabbnak, célja a betegek gyógyulása és elégedettsége.